2009. május 17., vasárnap

Az év első bukása - nagy csalódás a Kínok Kínján


Elérkezett a várva várt Kínok Kínja, az egyik legszebb verseny itthon, melynek pályája fekszik nekem, azonban eddig mindig balszerencse övezte - sajnos ez idén sem lett másképp. Tavaly ilyenkor már kb. 6-8 technikai problémán voltam túl és ahogy kijöttünk Esztergomból, volt egy bukás, amibe ugyan nem kerültem bele, viszont a fékezésnél hátulról belémjöttek, ettől elferdült a váltó és a limitálódott a funkciója, mindössze 4 sebességessé változott, csak kemény áttételek maradtak. Itt kettészakadt a sor és nagy kepesztés árán felértem az elejére, a Vaskapu aljába egy 20 fős bollyal érkeztem, de akkora már rettenetes görcseim voltak a nagy áttételektől, és mivel csak feldülöngélni tudtam, mind a 20 fő előttem ért be.
A mai napon szuperul éreztem magam, talán még sosem voltam ilyen jól versenyen. A Gorba-hegyig meg sem kottyant a tempo, ott azonban egy picit megúsztam, de nem mentem maxot, csak annyit, amennyit éppen muszáj, kicsit leszakadtam de a lejtő alján felértünk. Innetől kezdtem jól érezni magam, az a típusú érzés, amikor tudom, hogy a verseny végére nagyon jól leszek, hiszen már a nehezén túl voltunk. Egyszer csak nyugodtan, lassan, táplálkozva haladt a boly, semmi veszélyhelyzet nem volt, középen utaztam, és minden ok nélkül egy idióta barom a a P-Nivóból, aki ha minden igaz ....(Ferdenyak Balázska) (ha nem te voltál, akkor bocs, ezt az információt a csapattársaidtól kaptam), egyszer csak rángatózott egyet, oldalról fellökött és kiküllőzte a kerekemet, 4 küllő szakadt ki, egy ember hátulról nekem jött, de nem fájt semmi, próbáltam visszaülni, akkor megláttam, hogy a kerék teljesen kampec. Egy ilyenért Amerikában hónapokra eltiltják a hasonló idiótákat. Az lett volna a minimum, hogy a végén odajön és elnézést kér, de persze ez nem történt meg. Megőriztem a hidegvéremet és nem vágtam pofán, pedig naagyon dükös voltam. A kisérőkocsink nem tudom ezalatt hol volt, valószínüleg elől, mert mint kiderült, itt már a Berek elmenésben volt. 10 percet gyalogoltam, mire egy triatlonos edzőhöz beültem, aki kísérte a tanítványát. Kellemesen elbeszélgettünk, utólag is köszi a fuvart!
El vagyok keseredve. Itt volt az egyik kedvenc versenyem, gyönyörű idő, jó forma, biztosan jó helyezést értem volna el. Ez volt az új kerékpár első útja és már a nyereg karcos is lett, mindez egy idióta miatt, teljesen értelmetlenül.
A TSB-m (frissesség) egyébként +20.4 volt ma, és valóban friss voltam. November óta az elmúlt hét volt az első pihenőhetem, ami alacsony volumenű, de intenzív edzésekből állt, 2x20 perc, 5x5 perc vo2max. A lábaimból minden feszültség kiment, a CTL-em (Chronic training load -"fáradtság") 122-ről 110-re lement 1 hét alatt, a Kassa-Tátra-Kassa idejére elvileg 100 alá kellene lemenni, mivel ott 5 nap alatt nagy fáradtság lesz összegyűjtve.
A wattmérő még nem volt fent az új bicajon, úgyhogy nincsenek adataim.
Egyszer az életben azért szeretném tudni, hogy miért vagyok ennyire büntetve. Kirohadt sok kőkemény munka után még annyi sem adatik meg, hogy top 10-ben végezhessek, ami már első évben is sikerült. Jóllehet idén még nem volt semmi gondom, jópár bukást is elkerültem Amerikában és már indultam kb. 15 versenyen, most megint úgy érzem, hogy rohadt szerencsétlen vagyok, valami felső erő nem akarja, hogy sikerüljön, amit szeretnék. Átok?

1 megjegyzés:

  1. Tedd a kerekedet a Szobára - ő nem szokott bukni és elől végez, nagy baj nem lehet belőle... Majd a Pumpi csinál talizmánt Jebiszarból, az leveszi a rontást.

    VálaszTörlés